↧
Valentin napi képáradat
↧
Új békafaj Vietnámból
Ausztrál és helyi szakértők találtak rá egy új békafajra a Hoang Lien Nemzeti Parkban, a Fansipan-hegyen. Az új kétéltű a csücskösásóbéka-félék családjába tartozik, és a Leptolalax botsfordi nevet kapta, az ázsiai kétéltű kutatás egyik nagy alakja, Christopher Botsford után.
Az első hím példányt 2012-ben találták meg, egy patak közelében, az avar alatt. Az állat felépítése egyedi: szemzuga kerekített, nagy combmirigyei vannak, hasa sötétbarna fehér foltokkal tarkítva, nyelve hosszú és széles. A pofa- és lágyékrész réz-kéken pettyezett, és néhol aranyszíneket is találni rajta.
Hangja halk, csipogó, tücsökzenére hasonlít.
A jelenlegi adatok alapján csak 2795 és 2815 méter között található meg, ahol jól alkalmazkodott a hideg, nyirkos időjáráshoz.
Az új faj, akárcsak társai az élőhely vesztés miatt fenyegetettek. Ráadásul a L. botsfordi érzékeny lehet az éghajlat változásra. A kutatók ez ellen annyit tehetnek, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtik össze, egy jó védelmi program megalkotásához.
Forrás: National Geographic
Kép: National Geographic
↧
↧
Veszélyes a madarakra az enyhe tél
Amennyire kedvező az átvonuló madaraknak a hazai enyhe tél annyira árthat ez a hazai madárvilágnak, vélekednek a hazai ornitológusok. Az egyik probléma evolúciósan jelenhet meg az állatvilágban. Az itt maradó állatok kisebb erőfeszítést tesznek a túlélés érdekében, ez által az utódaik is kevesebb erőfeszítést tesznek majd. Így a kevésbé rátermett egyedek is szaporodhatnak.
![]() |
Illusztráció: Barátcinege |
Például a gólyák esetében: a klímaváltozáshoz alkalmazkodva, sok gólya választotta a maradást. A vonulás kockázatával szemben egyszerűbb itthon áttelelni, ahol a hidegebb időszakokban, a madárbarátok és természetvédők kihelyezett élelmein életben maradnak. A madarászok úgy látják, hogy egyre több gólya dönt ősszel a maradás mellett, mert akik egyik évben maradtak, azok a következő ősszel is maradnak, és a többiek követik a példájukat.
A másik probléma, hogy a hamarabb érkező tavaszban, hamarabb visszatérnek a madarak, vagy az itt maradók hamarabb kezdik el a nászt, és a költési időszak korábbra tevődik. A tojások pedig a kisebb fagyokra is érzékenyek lehetnek, ez által pedig nagyobb esély van az első fészekalj sikertelenségére.
Forrás és részletesebb cikk: Greenfo
Kapcsolódó bejegyzés: Szokatlan viselkedés a vándoroknál
↧
Ártalmas az élővilágra a legnagyobb naperőmű
Már több hónapja működik, de hivatalosan február közepén kezdte el működését Las Vegastól 64 km-re lévő Ivanpath Napelektromosság-termelő Rendszer, azaz a világ jelenlegi legnagyobb naperőműve. A Nap fényét 300 ezer, egyenként számítógép vezérelt tükör vetíti rá három 137 méteres torony egyikére.
![]() |
Foto: Bright Source Energy via odditycentral.com Forrás: Index |
Csakhogy a hatalmas naperőmű pár hónapos működése megmutatta, hogy az alternatív energia kinyerésének ezen formája igencsak káros a természetre. A tükrök felett a levegő akár 500 °C-ra is felmelegedhet, ami megperzselheti a felettük elszálló madarakat. A kutatások kimutatták, hogy az elmúlt hónapokban nem kevés madár sérült meg a naperőmű felett, melyek közül több el is pusztult. A sérül fajok között héják, sólymok, papagájok és más kismadarak is találhatók.
Egyes környezetvédők már megkérdőjelezik az naperőművek létének értelmét, hiszen nem biztos, hogy megéri naperőművet építeni a környezet védelmében, ha az pusztítja az élővilágot. Az erőmű így is kisebb lett a tervezettnél, mert az eredeti méret a sivatagi teknősök élőhelyét veszélyeztette.
Forrás: Index
Kapcsolódó cikkek: Index: Megnyílt a világ legnagyobb naperőműve
↧
Önellátó várost terveztek Kínában
Kínában egy különleges futurisztikus várost terveztek meg, ahol a város és a vidék előnyei együtt érvényesülnek. A 45 villából álló közösség teljesen önellátó lenne, és olyan technológiákkal büszkélkedne, mint a Nap útját követő és azonnal szinkronizálódó automatikus-hőszabályzók, intelligens energiahálózat, és mindenféle szélenergiát hasznosító technológiák. Ezek zöld területeket, tiszta levegőt és egészséges termékeket biztosít.
![]() |
Forrás: Tiszta jövő |
A terveket a környezettudatos életmód és a fenntartható innovációk képezték.
Forrás és további képek: Tiszta jövő
↧
↧
Függőleges kert Srí Lankán
Srí Lankára tervezték meg a világ legnagyobb függőleges kertjét. A 46 emelet magas, 164 lakásos épület minden hasonló építményt felülmúl. A kert Srí Lanka legnagyobb városától, Colombo-tól 10 km-re épül majd fel. A kisebb felhőkarcoló magasságú épületből így tökéletes rálátás lesz majd a Diyawanna-tóra.
A projekt célja, hogy az épület minél több természetes erőforrást kihasználjon (energiát például napelemekkel biztosítanak, de esővíz-gyűjtőt is terveztek. A tervezéskor figyelembe vették a nap járását, a szellőzés irányát, és a növények segítik a hang- és hőszigetelést, miközben tisztább levegőt biztosítanak.
Forrás és kép: Tiszta jövő
↧
Mocsári macska
A mocsári macska (Felis chaus) vagy csausz a nádas, mocsaras területek ragadozója. Elnevezései között megjelenik a nádi- vagy mocsári hiúz is.
Besorolás: emlősök >> ragadozók >> macskafélék >> mocsári macska (Felis chaus).
Elterjedési terület, élőhely:Megtalálható Afrika legnagyobb részén, Közel-Keleten, Közép-, Dél és Délnyugat-Ázsiában. Kedveli a hegyvidékeket, a Himalájában 2400 méterig megtalálták. Oroszország déli területei a faj északi elterjedésének határa.
Igen jó alkalmazkodási képességük miatt, több élőhelyen is megtalálhatók: sűrű tüskés bozótosok, tavak- vagy folyók melletti mocsaras erdők, partok, halastavak, csatornák mellett, szavanna, trópusi száraz és esőerdei részeken.
Egyedül a hidegre érzékenyek. Nem bírják a kemény teleket.
Megjelenése:
Viszonylag nagyméretű macskafaj. Hossza több, mint 90 centi, amiből a farka 30 centi körül van. Marmagassága 30-40 centiméter, súlya 6-9 kg. Az alfajok mérete nagyon különböző, így ezeket csak átlagos adatok.
Alapszíne sárgás és a szürkésbarna színek között változik. Mintázata nincs, csak a farka gyűrűzött. A kölykökön vannak cirmok, de azok felnőtt korra eltűnnek. Hasi oldalon világosabb.
Más macskákhoz képest kerekebb a feje, az arca keskeny, pofája fehér. A füle hosszú, és alapján viszonylag széles. Bár alfajonként változó a szemszíne, de általában zöld.
Teste karcsú, visszahúzható karmai vannak, amik az első mancsain különösen élesek, míg hátsó lábain jobban kopnak.
Életmód:
Hajnalban vadászik. Táplálékát kisebb rágcsálók, madarak és hüllők alkotják. Kitűnően úszik, szokott halászni is. Magányos életmódú, más állatok elhagyott odúiban vagy természetes üregekben húzza meg magát. Területét vizelettel jelöli meg. Akár 32 km/h sebességre is fel tud gyorsítani. Általában lesből vadászik, és könnyedén mászik fel és le fákra. Előfordul, hogy kifosztja a fészkeket az ágak között.
Fő vetélytársai: sakál, erdei macska
Ragadozója: krokodil, medve, farkas, tigris
Ha fenyegetik, akkor kisebb morgásokat hallat, amik figyelmeztetik ellenfelét a támadásra. Hangja mélyebb a házi macska hangjánál
Szaporodás:
Tavasz végén és ősz elején van az ivarzási időszak. Ilyenkor a hímek több nőstényt is felkeresnek. A nőstények is több hímmel párzanak. A társas életük csak az udvarlási pár hétre és a párzásra korlátozódik. A hímek ezek után azonnal elhagyják a nőstényeket.
A vemhességi idő 70 nap, ami után 3-4 kölyköt hoz a világra. A kicsik vakon születnek, de szőrösek. A szemük 10-13 nap után nyílik ki. 50 naposan vesznek először szilárd táplálékot magukhoz. Hat hónaposan kezdenek el vadászni, ahonnan kezdve önállósodni kezdenek, de általában 1,5-2 évig még az anyjuk mellett maradhatnak.
Fogságban a hímek védelmezik az utódjaikat, a természetben viszont nem vesznek részt a nevelésben. Ivarérettség elérésének ideje tisztázatlan.
Természetvédelmi helyzete:
CITES II-es faj.
Afganisztánban 2009 óta védett.
Védett: Indiában, Bangladesben, Kínában, Izraelben, Mianmarban és Pakisztánban, Tadzsikisztánban, Thaiföldön, Törökországban.
Vadászható: Bhutánban, Gróziában, Laoszon, Libanonban, Nepálban, Srí Lankán és Vietnámban.
IUCN: Nem fenyegetett
Forrás: Wikipedia
↧
Fehérpamacsos selyemmajom
A fehérpamacsos, vagy közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus) az emlősök osztályában, a főemlősök rendjébe, a csuklyásmajmok családjába, azon belül a karmosmajmok alcsaládjába tartozó faj. Nemének típusfaja.
Előfordulása:
Eredeti élőhelye Brazília északkeleti részén volt, de mára már a délkeleti részére és Argentínába is betelepítették.
![]() |
Kép: Michael Gäbler Forrás: Wikipedia |
Megjelenítése:
- 14-18 centiméter hosszú
- 400 gramm súlyú
- alapszíne: szürkésbarna, foltokkal, feje teteje feketés, homlokán fehér foltot visel
- jellemzője: fehér fülbojtok megléte
- farka szürke-fehér gyűrűs
Az Atlanti-erdőség parti- és galériaerdeiben és bozótos szavannáin élő, jól alkalmazkodó faj. 10-15 fős csoportokban élnek. Mint a legtöbb selyemmajom esetében csak a szülőpár szaporodik, és az ő utódjaik élnek a csapatban. Sűrű bozótban és faodúkban éjszakáznak, a nap nagy részében pedig élelmet keresnek.
Egy csoport területének nagysága 30-60 hektár, függően attól mennyi gyümölcsfa található benne.
Táplálék: gyümölcs, fanedvek, rovarok, pókok, madártojások.
Füttyögéssel és madárcsicsergés szerű hangokkal kommunikálnak.
![]() |
Kép: Manfred Werner / Tsui Forrás: Wikipedia |
Szaporodás:
A csapatban csak a szülőpár szaporodik. 150 napos vemhességi idő után 1-4 utódot jön a világra. Legjellemzőbb a két utód. A születendő apróságok fejletten jönnek a világra, akár anyjuk súlyának 40%-át is kitehetik. A születés után általában az apa cipeli őket, és az anya csak szoptatáskor veszi át őket. Ahogy a kicsik fejlődnek, a testvérek is kiveszik a munkát a cipelésből.
A kicsik úgy tanítják meg, mit ehetnek meg, hogy a szülei és testvérei kezéből veszik ki az ételt. A hímek 12-13 hónap alatt ivaréretté válnak, a nőstények 20-24 hónap alatt. Egyes kölykök végig a családdal maradnak, mások elvándorolnak, és párt keresve új csapatot hoznak létre.
Várható élettartama a vadonban 10 év, fogságban 16 év.![]() |
Kép: Raimond Spekking Forrás: Wikipedia |
Természetvédelmi helyzete:
- Brazíliában eredeti élőhelyén veszélyeztetett: élőhelye egyre fogyatkozik
- Jól alkalmazkodik, másodlagos erdőkben is túlél
- Állatkertekben kedvelt faj, Magyarországon is több helyen megnézhető
- IUCN: nem fenyegetett
- CITES II
↧
Sörényes hangyász
A sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla) a vendégízületes állatok közé tartozik, akárcsak a tatu és a lajhár. A renden belül a hangyászfélék családjába tartozik. Angol elnevezése 'Giant Anteater' után óriás hangyásznak is szokták nevezni.
Elterjedési terület/élőhely:
Közép- és Dél Amerikában élő faj. A mocsaras, erdős és füves területeket kedveli.
Megjelenése:
Ez a különleges állat 100-120 centi hosszú, farka 70-90 centiméter. Átlagosan 18-40 kg között mozog a súlya. Farka seprűszer, koponyája pedig megnyúlt, jellegzetes kinézetet adva az állatnak. Lábai tömzsik, rajta éles, nagy karmok találhatóak, amik nem csupán a termeszvárak felbontására, de védekezésre is tökéletesek, járáskor a talpa alá hajtja őket. Jellegzetessége, hosszú vékony nyelve is, amivel a termeszeket gyűjti össze.
Szőre alapszíne ezüstös, nyak alatt, és a lapocskák felé fekete elgyúlt folttal, aminek a szegélye fehér. Hasoldala világos. A gerince mentén a szőr feláll, sörényt alkotva.
Táplálkozás/életmód:
Szaporodás:
A nőstények 2-3 éves koruk körül válnak ivaréretté. A ivarzási időszak május és június között van. A nőstény 190 napos vemhesség után egy utódot hoz a világra, aki az anyja hátára kapaszkodva fejlődik. Alvás közben a nőstény farkával takarja az apróságot. A kis hangyász 8-9 hónapig kapaszkodik az anyja hátán, de már korábban elkezd lejárni róla.
Természetvédelmi helyzete:
Elterjedési terület/élőhely:
Közép- és Dél Amerikában élő faj. A mocsaras, erdős és füves területeket kedveli.
Kép: Endrédi Lajos Forrás: Szegedi Vadaspark |
Megjelenése:
Ez a különleges állat 100-120 centi hosszú, farka 70-90 centiméter. Átlagosan 18-40 kg között mozog a súlya. Farka seprűszer, koponyája pedig megnyúlt, jellegzetes kinézetet adva az állatnak. Lábai tömzsik, rajta éles, nagy karmok találhatóak, amik nem csupán a termeszvárak felbontására, de védekezésre is tökéletesek, járáskor a talpa alá hajtja őket. Jellegzetessége, hosszú vékony nyelve is, amivel a termeszeket gyűjti össze.
Szőre alapszíne ezüstös, nyak alatt, és a lapocskák felé fekete elgyúlt folttal, aminek a szegélye fehér. Hasoldala világos. A gerince mentén a szőr feláll, sörényt alkotva.
![]() |
Kép: Endrédi Lajos Forrás: Szegedi Vadaspark |
Táplálkozás/életmód:
A sörényes hangyász alapvetően nappali életmódú magányos állat, de állandó zavarás mellett éjszakaira is átválthat. A természetben főként hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Egy termeszvárból csupán pár száz egyedet eszik meg, ezzel a kolónia fent tud maradni, később is elérhető a hangyász számára.
Az élettartama 20-25 év.
A hangyás különlegessége, hogy az emlősök közül neki van a legkisebb testhőmérséklete, mindössze 32 fok.
Szaporodás:
A nőstények 2-3 éves koruk körül válnak ivaréretté. A ivarzási időszak május és június között van. A nőstény 190 napos vemhesség után egy utódot hoz a világra, aki az anyja hátára kapaszkodva fejlődik. Alvás közben a nőstény farkával takarja az apróságot. A kis hangyász 8-9 hónapig kapaszkodik az anyja hátán, de már korábban elkezd lejárni róla.
Természetvédelmi helyzete:
- IUCN: Sebezhető
- A legveszélyeztetettebb hangyászfaj
- EEP (110-120 példány van a programban Európában)
- CITES II.
Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható három példány. 2013-ban született kis hangyás, mely zoológiai látványosság.
Forrás: Szeged zoo, Wikipedia
↧
↧
Titánbuzogány
A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a világ legnagyobb virága, mely a zárvatermők, egyszikűek, kontyvirágfélék családjába tartozik. Úgy is szokták emlegetni, mint óriás kontyvirág. Ennek a gigantikus növénynek a virága akár 3 méteresre is megnőhet.
![]() |
Kép: US Botanic Garden |
Egy gumós, egyszikű növény. Gumójának súlya elérheti akár a 50-70 kilogrammot, virága pedig a 3 métert. Döglegyeket vont beporzáshoz, így a virág szaga igen átható (akár 3 km-ről is érezni) rothadó húséhoz hasonlít. Ez nem csupán szaporodáshoz szükséges eszköz, de védekezés is. A szag sok kártevőt, köztük az embert is, eltántorítja attól, hogy megközelítse a növényt.
A virág 2-3 hétig nyílik, majd virágzás után a gumóból kihajt egy levél, melynek mérete egy kisebb fáéval egyezik meg. Ez a levél a csúcsán három részre oszlik, és megfásul, több kisebb levélnek otthont adva. Ez a "lombkorona" akár 5-6 méter magas, és 5 méter széles is lehet. Ilyenkor a gumó tartalékot gyűjt a következő virágzáshoz. Ez évekig tart. (Két virágzás között általában három év telik el.) Ha elég tápanyag felhalmozódott, az elfásodott levél elhal, a gumó 4 hónapig pihen, majd virágozni kezd, és újrindul a folyamat.
![]() |
Forrás: Érdekes világ |
A gumóját Szumátrán élelmiszerként használják.
IUCN besorolása sebezhető. Legnagyobb fenyegetést az élőhelye kiirtása jelenti. Az eltűnő esőerdők kihalásra ítélik a növényt.
Forrás: Érdekes világ, Wikipedia
↧
A keleti sün
2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett Vadonleső Program a keleti sünt (Erinaceus roumanicus) választotta az év emlősének. Ez által e faj védelmére szeretné felhívni a figyelmet főként a kiskertekben és lakott területeken.
A Vadonleső különböző versenyekkel, rendezvényekkel szeretné elérni, hogy minél nagyobb ismeretségre tegyen szert ez a hazánkban őshonos fajt.
![]() |
Forrás: 10000birds.com |
A keleti sün az emlősök osztályába, a sünalkatúak rendjébe, ezen belül a sünök családjába tartozik. Közép- és Kelet Európában, így hazánkban is őshonos.
Ez a faj 35 centiméter hosszú, farka 4-5 centi, tömege 400 és 1900 gramm között mozog. Különlegessége, hogy kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő tüskéket visel. Izomzata fejlett, veszély esetén összegömbölyödve védekezik, a tüskéi miatt nehezen hozzáférhető lesz a ragadozók számára.
Pofája helyes, fogai hegyesek. Főként földigilisztákkal táplálkozik, de más kisebb állatokat is megeszik: csigát, sáskát, madárfiókát, gyíkot, vagy akár lehullott gyümölcsöket.
Éjszakai életmódú állat.
Cserjés, dús aljnövényzetű erdőkben fordul elő, de manapság már városokban és lakott területeken is gyakran látni. Az ember közelségét több ok miatt is könnyedén eltűri: a kirakott étel, a komposztálók melege, ahol még telelni is tud, nagyobb eséllyel talál táplálékot stb.
Tavasszal bújik elő téli vackából, ha a hőmérséklet 15 °C körülire melegszik. Ezután rengeteget eszik és iszik, bepótolva a téli álom alatt bekövetkezett súly és vízveszteséget. Nem territoriális állat, csak szaporodási időszakban védi lakóterületét a hím a többi hímtől.
Nyár végétől sokkal több táplálékot kezd el fogyasztani, és akár majdnem 2 kilósra is hizlalhatja magát a téli álomhoz. Októberben aztán vackot készít magának, a téli álom idejére testhőmérséklete majdnem 5 °C-ig hűl, aztán egy belső szabályzás ügyel rá, hogy ez sose csökkenjen le fagypont alá.
![]() |
Forrás: AFP/Patrick Pleul Origo |
Az ivarzási idő március és június között van. A hímek járnak a nőstények után, akik egy jó ideig csak menekülnek és ellökdösik maguktól a kitartóan kergető hímeket, míg fel nem készülnek a párzásra. A párzás után a hímek képesek egy olyan nyákdarabot a hüvelyben hagyni, ami meggátolja a többi hímet a párzásban.
A nőstény évente 2x fial. Közel 2 hónapos vemhesség után 4-7 utódot hoz a világra. A kis sünök tüskéje lágy. Gyorsan fejlődnek, 2 hetes korukban kinyílik a szemük, tüskéik kezdenek keményedni. Madárfütty szerű hangokkal kommunikálnak a nősténnyel.
A nyár második felében születettek nem mindig érik el az átteleléshez szükséges 700 grammos súlyt. De nem a tél a legnagyobb veszélyeztetője a fajnak, hanem az autók.
Természetvédelmi vonatkozások:
IUCN nem fenyegetett, de Magyarországon védett. Eszmei értéke 25.000 Ft.
Forrás: Greenprofit, Wikipedia
↧
Magmából energia
A világon Izlandon, a Fülöp-szigeteken és El Salvadorban a legnagyobb a geotermikus energia kihasználtsága. A három ország a villamosenergiájuk 25-30%-át geotermikus energiából állítják elő.
Izlandon a lakások 90%-át fűtik fel ezzel az energiával, így hát a kutatók folyamatosan végeznek feltárásokat újabb hőforrások után kutatva. 2009-ben az Izlandi Mélyfúrás Projekt (IDDP) és a Krafla geotermikus erőmű geológusai a sziget északkeleti részén kutattak. Az 5000 méter mélyre tervezett fúrások viszont elakadtak, mikor közel 2100 méteren olvadt kőzetbe, azaz magmába ütköztek. Ez csupán a második eset, hogy ilyen magasságban olvadt kőzetet találtak.
![]() |
Forrás: Greenprofit |
A magma hőmérséklete 900-1000 °C fok, melynek kihasználására már tervek készültek. A magas hőmérsékletet egy acélburkolatú kút segítségével nyernék ki. Jó hőkezelés mellett, akár rekord magas hőmérsékletet, 450 °C-ot is kinyerhetnek, ami 36 MW elektromos energia termeléséhez lehet képes. Ráadásul ez a folyamatosan termelődő energia tiszta, nem szennyezné sem a vizeket, sem a levegőt.
Forrás: Greenprofit
↧
Törpe lajhármaki
A törpe lajhármaki (Nycticebus pygmaeus) az emlősök osztályába, a főemlősök rendjébe, a lórifélék családjába, azon belül a lajhármakik közé tartozik. A lórifélék eredetileg Afrikában fejlődtek ki, de több millió évvel ezelőtt egy csoport Ázsiába vándorolt, itt alakultak ki a karcsó lórik és a lajhármakik. Afrikai származásuk okán rokonsági kapcsolatban állnak olyan fajokkal, mint a pottók, álpottók, medvemakik, fülesmakik és a madagaszkári lemúrok.
Elterjedés és élőhely:
Elterjedési területük Ázsiában Indiától keletre, Kínától délre és az Indonéz szigetvilágban található. Laoson, Vietnámban, Kambodzsában él a legtöbb, a Mekong folyótól keletre. Kínában csak Yuann tartományban van jelen.
Élőhelye a bambusz és örökzöld erdők, 1500 méteres magasságig. Jó alkalmazkodó képessége okán leromlott élőhelyeken is megtalálható.
Megjelenés:
A híres zoológus, J. L. Harrison úgy jellemezte a törpe lajhármakit, mint "egy kisgyerek Teddy mackója". Az állatra rövid, dús, gyapjúszerű puha bunda jellemző. Az alapszíne világos szürkésbarna és vöröses barna között változik. Jellegzetes, egyedi foltja van a szeme körül, és világosabb vagy sötétebb vonal a gerince mentén. Télen a szőre vége ezüstössé válhat.
A ujjai végén körmöket visel, viszont a lába második ujján van tisztálkodó karma. Farka nincs, tenyerén és talpán viszont olyan izmok találhatok, mely folyamatos fogódzkodás esetén sem görcsölnek be. A szemében egy tapedum lucium nevű fényvisszaverő réteg segíti éjszaka a tájékozódásban.
Az orra csupasz, felső ajkai osztottak. Az állat általánosságban 15-25 centi hosszú, a súlya 400 gramm. A hímek általában nagyobbak a nőstényeknél, de más ivari dimorfizmus nem fedezhető fel.
Életmód:
A törpe lajhármaki, egy éjszakai, fán lakó, rejtőzködő életmódot élő állat. Általában lassan mozognak, innen az angol 'slow loris' (lassú lórik) és a magyar lajhármaki elnevezés. Viszont veszélyben meglepően fürgék. Egy módosult verejték miriggyel mérget termelnek, mely a sebbe jutva (harapás által) anafilaxiás sokkot eredményezhet. Gyakran a kicsinyeiket is bekenik ezzel az anyaggal.
A lajhármakik képesek növekedésüket és anyagcseréjüket visszafogni, ha a környezeti tényezők úgy hozzák.
A verbális és szag általi kommunikációjuk fejlett. Morognak, pisszegnek, fütyülnek, csicseregnek, kattognak.
Táplálék: rovarok, gyümölcsök, kisebb állatok, fanedv
Szaporodás: Július és október között ivarzanak. A vemhességi idő 6 hónap. A hímek 18-20 hónaposan, a nőstények 9 hónaposan ivaréretté válnak. Közel 20 évig élnek.
Természetvédelmi helyzet:
• IUCN Vörös Listás, ’Vulnerable’ azaz sebezhető faj (1988)
• CITES II –> CITES I (1997.)
• Vietnám: legmagasabb védelmi fokozat (2006)
• Kambodzsa: tiltott vadászatú faj az Erdészeti és Halászati Minisztérium Fajlistáján (1994)
• Kína: Első Osztályú védett faj
• EEP (European Endangered Species Programme)
Fő veszélyeztető tényezők:
• IUCN Vörös Listás, ’Vulnerable’ azaz sebezhető faj (1988)
• CITES II –> CITES I (1997.)
• Vietnám: legmagasabb védelmi fokozat (2006)
• Kambodzsa: tiltott vadászatú faj az Erdészeti és Halászati Minisztérium Fajlistáján (1994)
• Kína: Első Osztályú védett faj
• EEP (European Endangered Species Programme)
Fő veszélyeztető tényezők:
• Háziállatként tartásuk miatt vadásszák őket
• Mezőgazdaság és fragmentáció által az élőhelyeik csökkennek
• A vietnámi háború alatt a populció 30%-a elpusztult
Állatkertekben tartott, Magyarországon Szegeden látható
Képek: Malaga a Szegedi Vadasparkból
Kapcsolódó bejegyzések:
Törpe lajhármaki született Szegeden
Malaga, a lajhármaki
Képek: Malaga a Szegedi Vadasparkból
Kapcsolódó bejegyzések:
Törpe lajhármaki született Szegeden
Malaga, a lajhármaki
↧
↧
2048: Nature edition
↧
Az eurázsiai hiúz védelme
Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) egy Magyarországon is őshonos hiúz faj. Napjainkban alig 10-15 példánya él az Északi Középhegységben, éppen ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben egy védelmi tervet dolgozott ki a fajra:
1.Természetvédelmi helyzete
1.1. Védelmi helyzete
1.2. Veszélyeztető tényezők
1.Természetvédelmi helyzete
1.1. Védelmi helyzete
A faj Európai megítélése egységesnek nevezhető. Az Európai Unióban védett fajnak számít a Berni Egyezmény óta, viszont a LIFE programban nem szerepel prioritás fajként. Magyarországon a 80’-as évekig kipusztultnak tekintették, azóta elindult egy spontán visszatelepülés, melynek hatására 1988 óta fokozottan védett faj, eszmei értéke 500.000 Ft.
1.2. Veszélyeztető tényezők
A hiúzt veszélyeztető tényezőket öt csoportba lehet sorolni.
Az első az élőhelyek fragmentálódása. Főként az utak építése okozza az élőhelyek feldarabolódását, ami az által csökkenti a nyugodt élőhelyeket, hogy megnöveli a szegélyek (zavart élőhelyek) nagyságát, mely nem megfelelő élettér a hiúz számára. A fragmentáció következtében megnő a szegélyhatás, így a káros hatások beljebb jutnak az élőhelyek magterületei felé.
A második tényező az erdőgazdálkozás. Az erdők, főként gazdasági jellegű felhasználása, és a területen lévő gazdálkodás megváltoztatja az élőhelyek jellegét. Habár az erdőgazdálkodásban ma már a természetszerű gazdálkodás került előtérbe, még mindig számtalan káros hatása lehet az állatok számára:
1. megváltozik az élőhely borítottsága
2. homogén szerkezetű erdőkép alakulhat ki
3. feltáró utak létrehozása a gépek, gépjárművek számára további fragmentálódást jelent.
A harmadik veszélyeztető tényező a vadászat. Ez a tényező a faj magyarországi kihalásában jelentős szerepet játszhatott. Egyrészt vadászták a prémjéért, másrészt az emberek kártevőnek tekintették őket, ezért irtották. Ma a faj fokozottan védett hazánkban, így legális vadászata csak engedéllyel lehetséges, így az illegális kilövés az, ami komoly veszélyeztető tényező egy olyan kicsi populációnak, mint a hazai hiúz állomány.
Az illegális vadászatok egyik legjellemzőbb oka a hiúz rossz megítélése a lakosság és a vadgazdálkodók között. De további tényezők is szerepet játszanak a kilövésben:
1. trófea: a nagyragadozók elejtése egyfajta rangot jelent
2. nincs objektív információ a károkozások nagyságáról
3. a gazdálkodók nem ismernek más alternatívát a károkozók ellen, mint az állat kilövése
4. nem megoldott a károk kompenzálása
5. az illegális elejtések nincsenek megfelelően szankcionálva
Ez az öt probléma arra ösztönzi a gazdákat, hogy illegálisan oldják meg a problémákat.
A negyedik veszélyeztető tényező a turizmus. Az utóbbi évtizedekben hazánkra is jellemző lett az elnéptelenedő területek üdülőfalukká való átalakítása, a zárt erdők feltárása, hogy a turisták számára elérhetők legyenek a természet közeli erdők és eddig fel nem fedezett helyek. Ezek a falvak és erdők egyre több turistát vonzanak, melyek ellátásához infrastruktúrára van szükség, mely magával vonzza a fragmentációt és a környezetszennyezést, mely csökkenti az élőhelyeket, és rontja az életminőséget.
Ötödikként az egyéb emberi hatások között meg kell említenünk az olyan tévhiteket, minthogy a hiúzok veszélyesek az emberekre, vagy a gyengén elkészített vagy hiányzó ökológiai folyosókat, melyek összekötnék az egymástól elválasztott élőhelyeket. Szintén idetartoznak a nagytestű, agresszív kóbor kutyák okozta veszélyek, és a megnövekedett közlekedés okozta balesetek is. (KvVM 2004)
2. A természetvédelem céljai
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hatósága fajmegőrzési programok keretében határozza meg különböző fajok védelméhez tartozó célokat és feladatokat. A hiúz esetében 2004-ben készült el a fajmegőrzési terv, mely a következőket tartalmazza:
1. Rövidtávú tervek (1-4 év):
a. szakértői csoport létrehozása: speciális képzéssel létre kell hozni egy szakértői csoportot, akik képesek a fajmegőrzési feladatok irányítására, koordinálására, kapcsolatfelvételre és –tartásra a megfelelő szervezetekkel.
b. adatbázis létrehozása: a faj jelen és múltbéli helyzetének minél pontosabb ismerete szükséges a védelem hatékonyabb felépítéséhez és a program működtetéséhez. Ehhez a Földrajzi Információs Rendszert (GIS), és több forrásból származó, tudományosan is hiteles forrásokat használnák fel.
c. országos monitorozó rendszer kiépítése és működtetése: természetvédelmi őrök, vad- és erdőgazdálkodók által ismert információk összegyűjtése fontos feladat, ezt kérdőívezéssel lehet megoldani, melyet akár évi rendszerességgel el lehet végezni. Az adatokat GIS rendszerben elhelyezve kell tárolni. Emellett egy terepi monitozorás is szükséges, melyek során szakemberek bizonyos utak rendszeres bejárásával a hiúzra jellemző nyomokat (lábnyom, ürülék, szőr) keresnének.
d. élőhely használat és vándorlás rádiótelemetriás vizsgálata: 4-5 éves kutatási program, melyben feltárhatóak a hiúz élőhely igényei és területhasználata.
e. hatósági munka fejlesztése, jogszabályok fejlesztése és módosítások felvetése, faj védelmét biztosító kompenzációs és támogatási rendszer kidolgozása és működtetése,
f. előfordulási helyeken és azok közelében folyó gazdálkodások szigorúbb ellenőrzése; illegális elejtések szigorúbb büntetése
g. előadások, találkozók szervezése, gazdálkodók tájékoztatása, ismeretterjesztő anyagok elkészítése
h. együttműködés szomszédos országokkal: bővíteni kell a kapcsolatot azoknak az országoknak a természetvédelmi szerveivel, ahol határ közeli hiúzpopulációk élnek, és közös monitoring és védelmi programokat kell kidolgozni.
2. Hosszútávú tervek (5-10 év):
a. monitorozás
b. ökológiai folyosók kialakítása, szükség esetén áttelepítések Szlovákiából
c. Natura2000 területek kijelölése a hiúz védelmére, a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése
A felsorolásban is szerepel, és fontos szempont a hiúz rossz társadalmi megítélésének megváltoztatása. Ezt ismeretterjesztő anyagokkal (táblák, szórólapok, természetvédelmi filmek, előadások) lehet eredményesen megtenni. Ebben nagy segítség a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi hiúz védelmi programja is. Szórólapjukon röviden összefoglalták a legfontosabb információkat a hiúzokról, és még külön ki is emeltek egy részt, ahol a tévhiteket cáfolják meg (3. Kép). Emellett a WWF támogatásokat is gyűjt a hiúzok magyarországi védelmére.
Források:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal: A hiúz (2004. Fajmegőrzési tervek)
WWF kiadvány: A hiúz védelme (2000.)
Képek: Wikipedia, naturphoto.cz
↧
Homoki macska
A homoki macska, vagy másik nevén margaritamacska (Felis margarita) a ragadozók rendjébe tartozik, ezek kívül pedig a macskafélék közé.
A faj kisebb területeken él Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten, Pakisztánban. Türkmenisztánban és úgy gondolják, hogy Irán északi részén is előfordul. Előfordulása alapján hét alfaja ismert, a Nigerben élő Felis margarita airensis, az Arap-félszigeten élő Felis margarita harrisoni, Az Észak-Afrikában és Szaharában előforduló Felis margarita marginata, a csak Szaharában előforduló Felis margarita meinertzhageni, a Pakisztánban előélő, de mára feltételezetten kihalt Felis margarita scheffeli, és az Iránban előforduló Felis margarita thinobia.
![]() |
Fotó: Tim Vickers Forrás: Wikipedia |
Az állat hossza 43-52 centiméter, ehhez a farka 23-32 centi. A hímek nagyobbak, tömegük 2,1 - 3,4 kilogramm közötti, a nőstények valamivel kisebbek 1,5 - 3,1 kilogramm.
A bundája homokszínű, így igencsak jól beleolvad sivatagos környezetébe. A háta sötétebb, a hasoldala, lábai hátsó része és pofája világosabb. Farka gyűrűzött.
A fülei nem a feje tetején, hanem oldalt helyezkednek el, ennek lényege a rejtőzködésben rejlik. Lábai rövidek, ez által könnyebben lapul. Talpát szőrből állópárna védi a forróságtól és a laza homok süppedésétől.
A homoki macska magányos állat, csak a párzási időszakban látni párokat. Inkább éjszakai állat, főleg nyári időszakban, mikor a nappalok elviselhetetlenül melegek, viszont télen néha rászorul a nappali vadászara, ha túl hidegek az éjszakák.
Táplálékát kis méretű állatok jelentik, madarak, emlősök, de főleg hüllők, ezek közül is a gyíkok. Néha még mérges kígyókra is rátámad, sűrű bundája megvédi a méregfogaktól.
Átlagosan 8 évet élnek, de az emberi veszélyeztetés miatt ez az átlag életkor egyre csökken.
![]() |
Fotó: Fisher Queen (Cincinnati Zoo) Forrás: Wikipedia |
A párzási időszak március és április között van. Ilyenkor a hímek keresik fel a nőstényeket. A hímek nem harcolnak egymással a nőstényekért, erőfölényüket jelezve döntik el ki marad a területen.
A vemhesség 63-66 nap, melynek végén 2-5 kölyköt hoz a világra. A megfigyelések szerint ez a szám viszont évről évre csökken. Az újszülöttek vakok, 50-60 grammosak, sötét szőrrel jönnek a világra, ami növekedés közben kifakul. 3-4 hónapos korukra önállóak, 12 hónapos korukra ivarérettek. A kölykök között nagy a halálozási ráta, amelynek oka a predáció és az élelemhiány.
Természetvédelmi helyzet:
- IUCN Vörös Listás: Mérsékelten fenyegetett faj
- A legtöbb kárt orvvadászok teszik benne
- Állatkertekben tartott, de sikertelen a szaporítási próbálkozás
Forrás és képek: Wikipedia
↧
Zöld OT képekben
Időpont: 2014. április 25-27
![]()
![]()
Túlnépesedés, vásárlói társadalom:
Szervezők: Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Helyszín: Komárom, Monostori erőd


Kiállítások
![]() |
Ökológiai lábnyom |
Az alsó képen lévő tábla, a felső képen lévő földgömbhöz tartozik.
Vízfogyasztás:
A nemzetek egy heti élelmének összehasonlítása:
Csernobilról emlékeztünk
↧
↧
Alkalmazkodtak a csernobili madarak
Idén volt a csernobili atomkatasztrófa 28. évfordulója. A katasztrófáról számtalan természet- és környezetvédelmi civil szervezet emlékezett meg, mind a Zöld OT-n, mind máshol Magyarországon. A katasztrófa okozta környezeti rombolással már évek óta foglalkoznak. Bár a tudósok elejében azt gondolták, hogy a terület hosszú évekig, akár évszázadig is élhetetlen lesz, egyre inkább visszaszorul ez a nézet, hiszen az utóbbi majdnem harminc évben a természet egyre jobban visszafoglalja a területet. Éppen emiatt, egyre több kutatás is történik a témában.
A Functional Ecology tudományos folyóiratban jelent meg Ismael Galvan spanyol tudós kutatása, mely a csernobili területen élő madarak alkalmazkodását vizsgálta a káros hatások ellen. A kutató 16 madárfaj 152 egyedét vizsgálta meg az atomreaktor környező területein. Az állatokból vér- és tollmintát vettek, a vizsgálatokat ezeken végezték el.
A kutatások szerint, néhány madárfaj képes volt a radioaktív sugárzás ellen védekezni, olyan módon, hogy a vérükben megnőtt a glutation nevű antioxidáns mennyisége.
Az antioxidánsok szerepe az élőlények szervezetében az, hogy lekötik az úgy nevezett szabad gyököket, melyek nagyon reaktív kémiai molekulák, és a szervezetben számtalan kárt okoznak. Például bontják a vizet, károsítják a DNS láncot, ami mutációkhoz vezet. Egy átlagos körülmények között élő emberben is vannak szabad gyökök, de a szervezetben lévő antioxidánsok (pl. E- és C-vitamin) semlegesítik őket.
A radioaktív sugárzás viszont azért veszélyes, mert rengeteg szabad gyököt szabadít fel a szervezetben, amit csak sokkal magasabb antioxidáns mennyiség képes egyensúlyban tartani.
![]() |
Forrás: HVG, kép: Balogh Zoltán |
A kutatások azt is megállapították, hogy nem minden madárfaj volt képes az alkalmazkodásra. Például azok a fajok, amelyeknek a tolla feomelanint tartalmaz (ez felelős a vörös és a rózsaszín színért), azok DNS-e jobban károsodott. Ennek oka, hogy a feomelanin előállításához antioxidánsok szükségesek.
![]() |
Forrás: HVG, kép: Balogh Zoltán |
Forrás: Origo
↧
Páncélvéséssel az orvvadászok ellen
A természetvédők új módszerrel próbálkoznak, hogy megelőzzék a teknősök orvvadászatát. A teknősök egyik legnagyobb veszélyeztetője ugyanis az ember. A vadászat egyik oka, hogy egy-egy állat páncélja, akár 10.000 dollárt is érhet, hogy ezt az értéket csökkentsék, a szakemberek a teknősök páncéljára egy egyedi számot és két levelet faragnak. Ez a vésés az állatnak nem fájdalmas, és a túlélési esélyeit sem csökkenti, ami az egyedi megjelöléseknél - nem csupán a védelem, de a monitorozás szempontjából is - fontos.
![]() |
Mocsári teknős, Szegedi Füvészkert |
A jelenlegi közel 330 faj több mint fele kihalással fenyegetett, néhány fajnak csupán pár száz vagy még kevesebb példánya maradt fent. Az páncél miatti orvvadászat mellett a teknősöket felhasználják étkezés céljára és státuszszimbólumként is tekintenek rájuk. Épp ezért a természetvédelmi törekvések nagyon fontosak.
Az új ötlet egyelőre még nagyon friss, de a szakemberek bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy beválik a terv.
Forrás: Tiszta jövő
↧
Élelemként a kihalás szélén
Négy, a kihalás szélén álló állatfaj menekülhetne meg, ha Kínában betiltanák a fogyasztásukat. A tobzoska, a piszeorrú majom, az aranyos sármány és a tarka varánusz legnagyobb veszélyeztetője a kínai nép. Ez a négy faj ugyanis kiemelkedő szerepű az ország étlapján.
A Kínai törvényeket szigorítva, most megpróbálják betiltani ennek a négy állatnak a fogyasztását. A TRAFFIC (Wildlife Trade Monitoring Network) vadvédelmi ellenőrző hálózat (ami az IUCN, a WWF és a CITES munkáját hivatott segíteni) felmérése szerint a kínai kereslet miatt kialakult illegális kereskedelem miatt tűnt el Vietnám, Laosz és Kambodzsa nagy részéről.
A tobzoskákat leginkább a kínai gyógyászatban használt pikkelyei miatt vadásszák. Bár CITES I-es faj, az nemzetközi kereskedelme tiltott, komoly feketepiac alakult ki a faj köré. Orvvadászata olyan nagy méretű, hogy a Kínából és a környező országok területéről már csak nem eltűnt. Nyolc faja közül négy él Ázsiában, négy Afrikában. A jávai, palawani és az afrikai óriás tobzoska mérsékelten fenyegetett. A bengáli és a hátsó-indiai pedig veszélyeztetettként szerepel a IUCN listáján.
Egy nagyobb méretű tobzoska akár a kínaiak egy havi bérével is megegyezhet.
Aranyos sármány
Ez a madárfaj Európa északkeleti és Ázsia északi részén költ, a teleket tölti Indiában és Kínában. Az utóbbi országban leginkább levesként fogyasztják, és a kínai gyógyászat méregtelenítőnek tartja. Naponta körülbelül 100.000 sármány kerül tányérokra Dél-Kínában.
Piszeorrú majom
Kína középső és délnyugati vidékein őshonos, fán lakó majomfaj. A hegységekben egészen a hóhatárig elterjedt, erdők és bambusz ligetek lakója. A kínai konyha egyik ínyencsége a majom agy, egyenesen koponyából elfogyasztva.
Tarka varánusz
Húsukat afrodiziákumként tartja számon a kínai gyógyászat, emiatt vadásszák.
Forrás: Greenfo
↧